A

mint elkészült a padló alapja, nekiállhatunk a padlólapok lefektetésének. Ennek előfeltétele, hogy a padlólapok nedvességtartalma ne haladja meg a 15%-ot, mert a későbbi kiszáradás miatt hézagok keletkezhetnek. Ennek megelőzésére, a frissen vásárolt padlólapokat ajánlott temperálni, majd néhány napig bemáglyázva hagyni száradni.
Vizsgáljuk meg az első deszkák hornyait és csapjait, szálkásságot észlelve csiszoljuk le ezeket. Az első deszkát a faltól 1cm-es távolságra helyezzük a párnafára, és csavarozzuk le. A deszka hornyolt része nézzen a fal felé, a csavart a csaprész tövébe ferdén hajtsuk be. A fal és az első deszka közé helyezzünk faékeket, majd a következő deszkát a már felerősített padlólap hornyára üssük fel szorosan és csavarozzuk le a párnafákhoz.
A felrakott padlófelületeket járás közben érdemes tesztelni, hogy könnyen korrigálhassuk az észlelt hibákat. Csak egyenes élű, nem vetemedett padlódeszkákat használjunk fel, mert a vetemedések csak feszültségeket keltenek a környezetükben.

A hajópadló lefektetésénél óhatatlanul hulladék is keletkezik, és ha a deszkák hossza alig haladja meg a helyiség hosszát, akkor az 52cm-nél rövidebb darabok kárba vesznek, mert nem lehet a párnafákra rögzíteni. Ha a rövidebb oldalán is nút-féderesek a deszkák, akkor nagyban könnyebb és gazdaságosabb a dolgunk, csak arra kell ügyelnünk, hogy a toldásokat eltolva alkalmazzuk.
A helyiség szabad felületein gyorsan haladhat a munka, azonban a falak mentén lelassulhat a beszabások, csőáttörések kiszabása miatt. Ugyanez érvényes a kisebb-nagyobb beugróknál is.
A padlóburkolat befejezése olykor nehezebb feladat, mivel a fal mellé egy keskenyebb deszkára lesz szükségünk. Ilyenkor az utolsó előtti padlólapot ne csavarozzuk le, hanem csak szorosan üssük a helyére. Ráfektetve az utolsó darabot, bejelölhetjük a vágás helyét. A darab hornya már eleve adja a dilatációs rést, ezért a bejelölt vonalon végezhetjük a vágást. Az utolsó előtti darabot vegyük ki, majd az utolsót üssük rá, majd a behajtott csavarokkal együtt rögzítsük ismét. Az így megszélesített deszkát egy behúzóvassal üssük a végleges helyére.
Az utolsó hajópadlót fogassuk hozzá minden egyes párnafához, és távolítsuk el a faltól távoltartó ékeket. Következhet a járáspróba, a padló nem recseghet, járás közben nem hajolhat meg. Ez különösen az ajtó környékén fontos, mert ez a rész kell hogy a legtöbb igénybevételt elviselje. A nyikorgás azt jelzi, hogy a deszkák illeszkedése nem elég szoros, ez idővel, ahogy a fa még jobban kiszárad, csak fokozódni fog. A behajlás azt jelzi, hogy a párnafák túlságosan távol vannak egymástól, vagy nem fekszenek fel tökéletesen az aljzatra. Ezeket a hibákat érdemes elkerülni, mert csak visszabontással lehet kijavítani. Azonban ha szükséges, érdemesebb elvégezni, minthogy a későbbiekben tovább romoljon a helyzet.
A kész padló fal menti hézagait, fazonra vágott, mart fenyőfa szegélylécek felerősítésével tüntessük el. A léceket bognárfejű szegekkel rögzítsük a padlóhoz, szorosan a falhoz nyomva. A sarkoknál a léceket gérbevágva csatlakoztassuk egymáshoz.
Az újonnan kész padlót érdemes pár napig pihentetni, majd csiszológéppel teljesen egyenletessé tenni a felületét. A géppel szálirányba csiszoljunk. Alapos porszívózás után három rétegben felvitt lakkal, vagy padlóviasz bevonattal adhatunk az új padlónak természetes fényt és színt.
Számolni kell azzal, hogy ez a padlófajta a svédpadlóval ellentétben általában puhafából készül, ami fokozottabban kényes a sérülésekre. Idővel a faanyag beérik, sötétebb árnyalatot vesz fel.