M
álta földrajzi elhelyezkedése döntően befolyásolja időjárását. A mérsékelt égöv déli részén, a mediterrán térségben található. Ennek megfelelően a hőmérsékleti és csapadék változás gyakorlatilag két fő évszakot alkot, az esős telek és a forró, száraz nyarak váltakoznak.Nyáron a passzát szélrendszer leszálló ága a forró övezetből a meleg-mérsékelt övbe tolódik, ami száraz, verőfényes időt okoz. Ősszel a passzát szélrendszer visszahúzódik, így a nyugati, óceán felőli szelek válnak dominánssá, melyek nagy nedvességtartalma évi 400-600mm csapadékot szállít a szigetekhez. A fősziget időszakos vízfolyásai is főként ekkor mutatkoznak. A növényzet is ehhez az időjárási periódushoz igazodott, elsősorban a keménylombú fák, bokrok, illetve a tűlevelűek alkotják.
A nyár ugyan csapadékban szegény időszak, azonban a fotoszintézis feltételei ideálisak, ezért a növények levelei viaszbevonattal védekeznek a túlzott párolgás ellen. Az erdőket, facsoportokat magyal- és paratölgyek, aleppói-,fekete- és mandulafenyők, ciprus és borókafajok alkotják. A virágos, illatos cserjék is megtalálhatóak, mirtuszok, jázminok, levendulák.
A térséghez hasonlóan itt is kiirtották az erdők jelentős részét, helyüket termőföldek, cserjés területek foglalják el. A talaj világos fahéj színű, a közepes tápanyagtartalom és a kilúgozottság miatt. A mészkőterületeken a vas vegyületek miatt terra rossa vörös színű talajtakaró alakult ki. Erdők hiányában jelentős a talajpusztulás, ami az anyakőzetig erodálódik, és nem tud újraképződni. E hatás következtében alakultak ki a kopár, fehér mészkő lejtők, felszíni sziklaalakzatok.
Az állatvilág átmeneti jellegű, a fajgazdagságot azonban a történelmi idők óta csökkenti a terjeszkedő társadalom.
A napsütéses órák számára sem lehet panasz, még télen is átlag 6 órás, a nyári időszakban ez 12 órára növekedhet.
Az átlaghőmérséklet a téli hónapokban 16 fok körüli, a tenger kiegyenlítő hatásának köszönhetően nyáron sem több 25 foknál. A buvármerüléseknek kedvez a téli hűvösebb idő, mely hatására megnő a látótávolság a vízben.
A téli csapadékok, mint a dér, jég és hó teljesen ismeretlenek a szigeteken.
A térséghez hasonlóan itt is kiirtották az erdők jelentős részét, helyüket termőföldek, cserjés területek foglalják el. A talaj világos fahéj színű, a közepes tápanyagtartalom és a kilúgozottság miatt. A mészkőterületeken a vas vegyületek miatt terra rossa vörös színű talajtakaró alakult ki. Erdők hiányában jelentős a talajpusztulás, ami az anyakőzetig erodálódik, és nem tud újraképződni. E hatás következtében alakultak ki a kopár, fehér mészkő lejtők, felszíni sziklaalakzatok.
Az állatvilág átmeneti jellegű, a fajgazdagságot azonban a történelmi idők óta csökkenti a terjeszkedő társadalom.
M
áltán magas hegyek hiányában az időjárásban az évszaki és napi hőingás kisebb, a tenger hatása tovább csökkenti ezt. Tavasszal és ősszel is megtapasztalható a nyárias hőség, mikor az ún. sirokkó szél száraz, forró levegőt áramoltat Észak-Afrika felől a szigetekhez. Ez a déli szél a Szaharából nagyobb mennyiségű sivatagi homokot képes magával ragadni, mely leülepedve, finom vöröses árnyalatot ad az épületeknek, járműveknek.A napsütéses órák számára sem lehet panasz, még télen is átlag 6 órás, a nyári időszakban ez 12 órára növekedhet.
Az átlaghőmérséklet a téli hónapokban 16 fok körüli, a tenger kiegyenlítő hatásának köszönhetően nyáron sem több 25 foknál. A buvármerüléseknek kedvez a téli hűvösebb idő, mely hatására megnő a látótávolság a vízben.
A téli csapadékok, mint a dér, jég és hó teljesen ismeretlenek a szigeteken.
|
Hőmérséklet |
Hőmérséklet ºC Lm La |
Hőmérséklet |
Hőmérséklete |
órák száma |
mm |
||
| Január |
|
|
|
|
|
|
|
| Február |
|
|
|
|
|
|
|
| Március |
|
|
|
|
|
|
|
| Április |
|
|
|
|
|
|
|
| Május |
|
|
|
|
|
|
|
| Június |
|
|
|
|
|
|
|
| Július |
|
|
|
|
|
|
|
| Augusztus |
|
|
|
|
|
|
|
| Szeptember |
|
|
|
|
|
|
|
| Október |
|
|
|
|
|
|
|
| November |
|
|
|
|
|
|
|
| December |
|
|
|
|
|
|
|